Ma egy igazi tavaszi napra ébredtünk... Valahogy így képzelem azt az 1848. március 15-i reggelt is a Pilvaxban... ahogy a kávéház ablakához nyomom arcom, s kezemmel szemmagasságban árnyékot vetek, szinte jól látom, ahogy Petőfi - társai körében - szenvedélyesen, kezeivel erősen gesztikulálva elszavalja a Nemzeti dalt... "Talpra magyar, hí' a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés válasszatok"... Érzelmekkel teljes, szép idők voltak azok. Összefogás, közös akarás és küzdelem. Ezekből mára csak egy nemzeti színű szalag maradt a szívünk oldalára tűzve...
De ne feledjük: kokárda nélkül is magyarok vagyunk, segíthetünk egymáson, összetartozunk és szerethetjük a másikat. Az év bármely másik napján is.
