Indulás előtt általában minimum másfél órával korábban kelek fel, hogy legyen időm kávézni és nyugodtan elkészülni. Ez a szokás több éves tapasztalaton alapul... Családi hagyományként (Apu is ilyen) már magát - Nagyi szavaival élve - a „startolás” tényét is borzasztóan élem meg. Akkor semmi sem jó. Pláne ha még késésben is vagyok... Respect Robi! :) Ma viszont jól ébredtem, és még sikerélményem is volt.

Egy kedves dallam jutott az eszembe...